Egyszerű lenne a berlini karácsonyi piacon elkövetett merényletet úgy kommentálni, hogy lám, mi szóltunk, de nem hallgattatok ránk... Addig okoskodtatok a magyar kerítés ellen, míg bele nem dőltetek a dugátokba. Egyszerű lenne, de nem érne meg egy posztot. Csakhogy fontos dolog történt időközben a német társadalommal.
A Wilkommenskultur hátterében jó adag lelkiismeretfurdalás állt, és Merkel a közelgő választás előtt már óvatosan rükvercbe kapcsolt, amikor a merénylet bekövetkezett.
Az elkövetőt nem találják, pedig előzékenyen ott „felejtette" a személyijét a merénylethez használt kamionban. (A lakcímkártyáját ezek szerint nem hagyta ott.) Az ártatlanul letartóztatott pakisztáni férfi pedig azzal hívta fel magára a terrorelhárítók figyelmét, hogy áthajtott egy piros lámpán: szegény fickó a következő évtizedekben valószínűleg ezerszer is meggondolja, mielőtt vét a KRESz szabályai ellen.
Az elkövetőt nem találják, pedig előzékenyen ott „felejtette" a személyijét a merénylethez használt kamionban. (A lakcímkártyáját ezek szerint nem hagyta ott.) Az ártatlanul letartóztatott pakisztáni férfi pedig azzal hívta fel magára a terrorelhárítók figyelmét, hogy áthajtott egy piros lámpán: szegény fickó a következő évtizedekben valószínűleg ezerszer is meggondolja, mielőtt vét a KRESz szabályai ellen.
Apropó, szabály. Az a véleményem, hogy ha valakinek van esélye Európában beilleszteni a muszlimokat, akkor a németeknek van: náluk a szabál' az szabál', nincs pardon, és van energiájuk a végrehajtásra, az apró részletekre. Nem úgy, mint a franciáknak, akik ebben a körben meg sem próbálkoztak holmi „culture de bienvenue"-vel. Belátták, hogy a már bent lévő 10 millió muszlimmal alaposan felsülvén nem kellene fokozni a helyzetet. Elég kilátástalan az így is.
Idézek a Le Figaro című francia konzervatív lap tegnapi vezércikkéből: „E rettenetből kétségtelenül nagyobb közösség jön létre franciák és németek között. Reméljük, valami változik Európában. Az iszlám terrorizmus nem csak francia probléma. A célpont egy kultúra, egy világ, egy civilizáció. Berlin után az európaiaknak össze kellene végre fogniuk a hatékonyságban. Békésen, de határozottan." Egy éve ez nem volt szalonképes gondolat, mára polgárjogot nyert.
A németek ledolgozták a történelmi adósságukat: befogadtak egy-két millió (vallási-kulturális és mentálhigiénés értelemben) problémás embert, és elképesztő energiát fektetnek a boldogításukba. Bízom benne, hogy sikerül nekik. Sie schaffen das, hoffe ich. Akárhogy is, vége a lelkiismeretfurdalásnak, újra emelt fővel járhatnak Európa főutcáján.
Azt gondolom, hogy ezért dolgoztak idáig, és elismerést érdemelnek. Le a kalappal a jó szándékú, vendégszerető német társadalom előtt!
Mostantól jöhetnek a lelkiismeret-furdalás nélküli, reálpolitikai hétköznapok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése